Einstein rossz tanuló volt, matematikából például meg is bukott, mégis híres tudós lett belőle – érvelnek gyenge bizonyítványukkal a kezükben sokan. Fehér Péter tanulmánya ezt az ősrégi tévhitet járja körbe.

Gyakran elhangzó kijelentés, hogy Einstein diszlexiás volt. Ennek ellentmond az, hogy gyermekkorától kezdve sokat olvasott, és ismereteinek nagy részét ilyen úton szerezte – írja Fehér Péter a Természet Világában megjelent cikkében. Az iskolában nem tűnt ki kortársai közül, bár matematikai tudása messze felülmúlta a többiekét, egyedül nyelvekből volt valamivel gyengébb.

Egy 1929-ből származó levélben volt gimnáziumának egyik vezetője arról ír, hogy ”A. Einstein 1888. szeptemberétől 1894 végéig volt az iskola tanulója. Latin nyelvből mindig legalább 2-ese volt, 6. osztályban 1-es (4 kategória volt, amelyből a 4-es volt a legrosszabb). Görög nyelvből bizonyítványában mindig 2-es szerepel, ellenőrzőjében 1-2-es, valamint 2-3-as. Csak 7. osztályban, egy alkalommal fordult elő 3-as. Matematikából az alsóbb osztályokban 1-2 közötti eredménye volt, majd 5.-től folyamatosan csak 1-es, tehát a legjobb. Bármiféle bejegyzés vagy jelzés, amely a gyenge tanulmányi eredményekre utalhat, a dokumentumokban nem szerepel.”

Később szülei egyetértésével arra jutott, hogy mérnöki tanulmányokat kíván folytatni, s a legmegfelelőbb helynek a Zürichi Műszaki Főiskola mutatkozott. A szükséges középiskolai végbizonyítvány hiányában Einsteinnek felvételi vizsgát kellett tennie, amely azonban kudarccal végződött. Jóllehet, két évvel fiatalabb volt a szokásos jelentkezőknél, a matematika és fizika vizsga letétele semmiféle gondot nem jelentett számára, nyelvekből és biológiából azonban gyenge teljesítményt ért el, így nem nyert felvételt.

Einstein végül visszament a középiskolába (egy másikba), ahol tanulmányai végeztével sikeresen letette a záróvizsgát, s ez újabb felvételi nélkül biztosította számára az utat a főiskolára. Ha az 1895-96-os évi utolsó gimnáziumi évének eredményeit tekintjük, akkor azt láthatjuk, hogy francia nyelvből nyújtott viszonylag gyengébb teljesítményt (osztályzata 4-es volt 6-ból). Matematikából (algebra, geometria, ábrázoló geometria) és fizikából valamennyi jegye 6-os, a 10 fős osztályból egyedül. A fentiek alapján megállapítható, hogy átlagos tanuló volt, az őt komolyan foglalkoztató matematikából és fizikából pedig kiemelkedő.

Egy későbbi interjúban Einstein így nyilatkozott állítólagos matekbukásáról:

“- Széles körben elterjedt nézet, hogy Ön egy ízben megbukott matematikából? Igaz ez?

– Ugyan, dehogy. Ez egy elferdített történet. Amikor először tettem felvételi vizsgát a zürichi Politechnikai Főiskolára, 16 éves voltam, s nem voltam elég felkészült francia nyelvből és botanikából.

– Szóval nem bukott meg matematikából?

– Oh, nem. Soha nem buktam meg matematikából. Már 15 éves korom előtt elsajátítottam a differenciál- és integrálszámítást.”

(Harry A. Cohen: Egy délután Einsteinnel)

A matekból való bukás legendáját erősíthette az a tény is, hogy Albert Einstein munkássága során gyakran kérte ki matematikusok tanácsait; sok segítséget kapott például első feleségétől, Mileva Maricstól is.