Grigorij Jakovlevics Perelman – Egy különc zseni

Grigorij Jakovlevics Perelman, (Григорий Яковлевич Перельман); (Szovjetunió, Leningrád, 1966. június 13. –) orosz matematikus, aki jelentős eredményeket ért el a Riemann-geometriában és a geometriai topológiában. Minden jel szerint igazolta Thurston geometrizációs sejtését. Ha ez valóban így van, akkor ezzel megoldotta Poincaré-sejtést, ami a matematika egyik legfontosabb és legnehezebb problémája.
Élete

Zsidó családban született. Édesapja, aki villamosmérnök volt 1993-ban emigrált Izraelbe. Édesanyja a fiával maradt, matematikát tanított egy szakképző iskolában. Grigorij a 9. osztályig egy városszéli iskolába járt, de ötödikes korában a leningrádi úttörőház matematika szakkörébe iratkozott be. Iskolai tanulmányait a Leningrádi 239-es fizikai és matematikai szakos iskolában fejezte be. 1982-ben, a budapesti Nemzetközi Matematikai Diákolimpián minden feladatot tökéletesen megoldva aranyérmet nyert. Az 1980-as évek végén kandidátusi fokozatot szerzett a Leningrádi Állami Egyetem Matematikai és Mechanikai karán. Dolgozatának címe „Nyeregfelületek az euklideszi terekben” volt.

Ezután a Szovjet Tudományos Akadémia Sztyeklov Intézetének leningrádi részlegében kezdett dolgozni Alekszandr Danyilovics Alekszandrov és Jurij Dmitrijevics Burago vezetése alatt. A 80-as évek végén és a 90-es évek elején az Amerikai Egyesült Államok számos egyetemén volt vendégkutató. 1996-ban visszatért a Sztyeklov Intézetbe.

Nem szívesen áll az érdeklődés középpontjában. „Nem hiszem, hogy bármit tudnék mondani, ami a nagyközönséget a legkisebb mértékben érdekelné. Nem arról van szó, hogy féltem a privát életemet, vagy hogy titkaim vannak. Nincsenek. Egyszerűen nem hiszem, hogy érdekelném a közönséget.”

A Fields-érem és a Millenium-díj

2006 májusában egy kilenc matematikusból álló bizottság megszavazta Perelmannak a Fields-érmet. Sir John M. Ball, a Nemzetközi Matematikai Unió elnöke, 2006 júniusában meglátogatta Perelmant Szentpétervárott és megpróbálta rábeszélni a díj elfogadására. Két nap alatt összesen tíz órát vitatkoztak, majd Ball feladta. Két héttel később Perelman így foglalta össze beszélgetésüket:
– Azt mondta: „három lehetőség van: elfogadom és elmegyek, elfogadom és nem megyek, nem fogadom el. Kezdettől fogva a harmadik lehetőség mellett voltam.”
– A díj teljesen irreleváns számomra – folytatta. – Ha a bizonyítás jó, nincs szükség külön elismerésre.

2006. augusztus 22-én a Nemzetközi Matematikai Kongresszuson, Madridban bejelentették, hogy Perelman kapta az egyik Fields-érmet, „geometriai eredményeiért és a Ricci-folyam analitikus és geometriai struktúrájában elért fontos felfedezéseiért”. Nem vett részt az ünnepségen és nem fogadta el a díjat.

Korábban már visszautasította az Európai Matematikai Társaság díját, állítólag azzal az indokkal, hogy a bírálóbizottság nem alkalmas az eredményei megítélésére, így egy pozitív döntés sem fogadható el.

Perelman jogosult a Millennium-díjra is. Noha nem adta le lektorált cikkeket közlő matematikai folyóiratba, miként azt a díj szabályai expliciten megkövetelik, a matematikai közösség úgy érzi, hogy a publikációs szabálynak eleget tett azzal, hogy az internetre feltette bizonyításait, és az időközbeni ellenőrzések is megfelelnek a lektorálásnak. A díjat gondozó Clay Matematikai Intézet kijelentette, hogy fontolgatják az előírások e célból történő megváltoztatását. Perelman kijelentette, hogy nem nyilatkozik arról, elfogadja-e a díjat addig, amíg fel nem ajánlják azt.

A Millennium-díjat 2010. március 18-án hivatalosan felajánlották Perelmannak. Az angol Daily Mail napilap 2010. március 23-án nyilvánosságra hozta, hogy a díjat Perelman elutasította. Mindezt annak ellenére, hogy Perelman a nyilvánosság elkerülése végett már négy éve anyjával egy kis szegényesen bútorozott szentpétervári lakásban él.

 

forrás: Wikipédia

Comments are closed.

%d blogger ezt szereti: