Az ’56-os forradalomra emlékeztünk

Iskolánkban október 20-án, a negyedik órában került sor az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepi megemlékezésére.

Hernádi Ferenc tanár úr köszöntő szavai után az iskola tanárai és diákjai közösen elénekelték a magyar Himnuszt, majd az iskola himnuszát. Ezt követte Kovács Pálné tanárnő magasztos és rendkívül érzékletes ünnepi beszéde, melyben az országos események mellett kiemelte az egri történéseket is, közelebb hozva a diákságot az emlékezéshez.

A történelmi áttekintés után az ünnepség kulturális sokszínűsége mutatkozott meg. Török Leila tolmácsolásában hallhattuk Ady Endre: A tűz csiholója című versét. Vincze Csaba és Kökény Zoltán pedig Szabó Lőrinc: Ima a jövőért című költeményét szavalta el a nagyérdeműnek. Ezt követte az East zenekar ’56 című dalának meghallgatása.

Claire Kenneth a 20. század egyik legismertebb írónője. Regényei 48 nyelven jelentek meg. Kenneth Klára néven Magyarországon élt, 1956 után emigrált Nyugatra. Anyu, tüntetni megyek című verse a legismertebb költemény a forradalomról, szerte a világban. A verset egy évvel az események után írta. Az ünnepségen Gergely Melitta szavalatában hallhattuk ezt a különleges költeményt.

Az embereket ekkortájt ingyenes röplapokkal is elárasztották, így városunkban is volt belőlük egy pár, melyek közül most meghallgathattunk néhányat Babai Gergő olvasatában.

2016-ban, a forradalom 60. évfordulóján hangozhatott el először, Budapesten Szabó Lőrinc: Meglepetések című verse, melyet Jónás Dániel mondott el. A költeményt a Romantikus Erőszak együttes Előre mind Pesti Srácok zenéjét hallgattuk meg.

Alföldi Géza agyonhallgatott, nemzeti szellemű költő, a nyugat-európai menekültek magyar szószólója. Kiemelkedően tehetséges alkotó, aki itthon még nem nyerte el azt a helyet, amit megérdemelne. 1956 novemberében, Nyugat-Németországban keletkezett versét, a Pesti gyerekek című alkotását Hamar Bálint tolmácsolta az ünneplők felé.

Ezt követően egri röplapokból olvasott fel Bozó Dániel.

Marschlakó Lajos 1945 óta Németországban élt. Új Bibliát című versének lángoló sorai megérdemelnék, hogy a magyar költészet szállóigéi legyenek, ahogy azokat Budai Zoltán előadásában is hallhattuk. A szavalat után Cseh Tamás: Corvin köziek című, megható zeneszáma szólt.

1956 november elsején, Kolozsváron a Házsongráti temetőben mondta el versét Bartis Ferenc, amiért hét év szigorított börtön várt rá. Ezt a katartikus verset Varga Patrícia adta elő.

A forradalmat az új rendszer ellenforradalomnak nevezte, és ez így őrződött meg 1989-ig. Ennek egyik lenyomata az 1957-es januári értesítés a tanítás megkezdéséről, melyet Török Leila olvasott fel.

Nagy Gáspár költő nem menekült, de itthon csak a megtűrtek közé tartozott. A cenzúra, mely a rendszerváltásig ellenőrizte, hogy mi jelenhet meg, nem vette észre, hogy mit írt a szerző a sorok között, csak túl későn. Ezért két alkalommal is megsemmisítették a verseit, a költeményeket megjelentető Tiszatáj című folyóiratot pedig megszüntették, munkatársait elbocsátották. Ennek az emlékét megőrizve hallhattuk Vitovszki Ciprián tolmácsolásában Nagy Gáspár Láthatatlan kőre vésem és 1956 Fénylő arcai című szerzeményeit. A szívhez szóló sorok után Demjén Ferenc: Miért adnánk fel című alkotásának zenei betétjét hallhattuk.

Ünnepi műsorunkat a Szózattal zártuk.

 

A kiemelkedően sokszínű programot Hernádi Ferenc tanár úr, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője állította össze, melyben a 11.G és a 11. GR osztályos tanulóink szerepeltek. Az iskolánkban méltó emléket állítottak az 1956-os forradalom bátor, nemzeti hőseinknek, akik életüket áldozták a magyar szabadság reményéért.