Magánszemélyeknek még a vállalati e-mail címre sem lehet küldeni kéretlen hirdetést.

Magyar vállalkozások tucatjai küldenek kéretlen reklámokat e-mailben, miközben a jogszabályok szerint magánszemélyeknek csak előzetes hozzájárulás mellett lehetne elektronikus hirdetést eljuttatni. Még akkor is, ha a cégjegyzékből gyűjtik a címeket.

– Csak akkor nincs szükség a címzett előzetes hozzájárulására, ha egy cég e-mail címére érkezik a levél, minden más esetben jogsértő a kéretlen levél küldése – tudtuk meg a spamekre vonatkozó alapszabályt Nagy Balázstól, a Hatházi Vera Ügyvédi Iroda kommunikációs jogra specializálódott szakértőjétől. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a korlátozás nem vonatkozik a vállalatok központi postafiókjára, a szervezeti egységek címére, illetve az office@cegnev.hu és az info@cegnev.hu-hoz hasonló címekre.

Az ügyfélszolgálatnak mehet

Ám hiába a céges postafiók, ha a kukac előtt valakinek a neve szerepel. Ilyen esetben a küldemény magánszemélyhez érkezik, vagyis a beleegyezése nélkül jogellenes reklámokkal bombázni. Nagy Balázs szerint ezért nem érdemes olyan címekre reklámokat küldeni, amelyek nevet tartalmaznak.

Egyéni vállalkozóknak eljuttatott hirdetések esetében még könnyebb illegalitásba csúszni: ők ugyanis magánszemélyek, ezért akárhogyan is néz ki az e-mail címük – akár info vagy ügyfélszolgálat is lehet a kukac előtt –, minden esetben tilos a kéretlen hirdetés. Ránézésre persze lehetetlen megmondani egy címről, ki is áll mögötte, a hirdetések küldői ezért vékony jégen járnak. A jogellenesség tényén az sem változtat, ha a levélben felajánlják a leiratkozás lehetőségét.

A jogász szerint még az is a spam kategóriájába tartozik, ha egy honlapon úgy juthat valaki kedvezményhez vagy ajándékhoz, hogy például tíz ismerősének el kell küldeni egy előre megfogalmazott levelet. Erről a gyakorlatról már hatósági határozat is kimondta, hogy jogsértő.

Megkerestünk néhány olyan magyar céget, amelyek cégjegyzékben szereplő, de egyértelműen magánszemélyhez kötődő címre küldtek kéretlen reklámokat. Tapasztalataink szerint heti két-három ilyen levél érkezik egy-egy postafiókba.

Az egyik vállalkozás a jogszabályváltozásokról szóló heti értesítést kínált. Felhívtuk a megadott telefonszámot, és szóvá tettük a spamet, mire a vonal túlsó végén bejelentkező férfi állította, hogy törvényesen járt el. A hangjából ítélve meg volt lepődve, amikor tájékoztattuk a jogi háttérről, és azt ígérte, utánanéz a szabályoknak. Mint megtudtuk, saját módszerekkel nyerték ki a cégjegyzékből a címeket.

Gyászhírnek álcázott reklám

Egy másik, kulcsrakész weboldalt reklámozó cég ügyvezetője viszont azt mondta, vásárolt címlistára küldték ki a leveleket, és eddig senki nem panaszkodott. Külön érdekesség, hogy a spam végén részletes jogi érvelés olvasható arról, miért nem ütközik törvénybe a levelük kiküldése.

Mikor kifogásoltuk a kéretlen e-maileket, az ügyvezető a médiahatóság által külön nekik készített állásfoglalásra hivatkozott, amely szerint – állította a férfi – a cégek elérhetőségeként feltüntetett címek semmilyen esetben nem minősülnek privát címeknek. A cégvezető még azt is felajánlotta, hogy e-mailben továbbítja az állásfoglalást, erre – óvatosságból – egy kevésbé fontos postafiókot adtunk meg. Ám a levél azóta sem érkezett meg, pedig még a levélszemét mappát is átnéztük.

Nemrégiben egy különösen ízléstelen reklámlevél jelent meg a neten, amelyet vélhetően több ezren kaptak meg. A hirdetés egy gyászhírrel próbált meg autós kiegészítőt eladni.

A levéllel kapcsolatos panaszok nyomán a Magyar Reklámszövetség, az IAB Hungary, az Önszabályozó Reklámtestület, valamint a Direkt és Interaktív Marketingszövetség vizsgálatot indított, és megállapította, hogy a hirdetés tartalma nem felel meg az etikai-erkölcsi normáknak. Emellett bejelentést tettek a hatáskörrel rendelkező hatóságoknál.

Leiratkozás postai levélben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tapasztalatai szerint három fő csoportba sorolhatók a kéretlen reklámok, bár szerintük az utóbbi években az elektronikus hirdetők többsége kifejezetten törekszik a  jogszabályok betartására.

A legnagyobb arányt, mintegy 60 százalékot képviselnek azok a levelek, amelyek feladói tisztában vannak a jogsértéssel, ezért igyekeznek felderíthetetlenek maradni. Ezekkel szemben általában tehetetlen a hatóság.

A másik csoportba tartozó hirdetők nem szeretnének magánszemélyeknek levelet küldeni, de a megvásárolt vagy az innen-onnan összegyűjtött adatbázisba olyan címek is bekerülnek, amelyeknél előzetes hozzájárulásra lenne szükség.

A leiratkozással kapcsolatos gondok jelentik a panaszok harmadik csoportját. Ilyen esetekben a magánszemélyek hozzájárultak a hirdetésekhez, de nem tudnak leiratkozni.

Egyébként, jegyzi meg a médiahatóság, az internetes hivatkozáson biztosított leiratkozási lehetőség kevés. A törvény szerint minden esetben lehetőséget kell adni az e-mailes és a postai úton történő leiratkozásra is.

Mit tehetünk?

Két hatóságnál is bejelenthetjük a kéretlen elektronikus megkereséseket.

• A személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogsérelem esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulhatunk.

• A leggyakoribb példa az adatkezeléssel való visszaélésre, ha valaki hiába kéri, ne keressék többet e-mailen, telefonon, mégsem törlik
az adatbázisból.

• Ha a kéretlen reklámüzenetek jogsértőek, ingyenes bejelentést lehet tenni a médiahatóságnál. A hatóság ilyenkor mérlegeli, indít-e eljárást.

• Háromezer forintos illeték megfizetése mellett a médiahatóság minden esetben eljárást indít.

• A bírság összege NAIH-eljárás esetén 100 ezertől 10 millió forintig terjedhet, hírközlési hatóság eljárásnál 50 ezertől 500 ezerig.

• Az elektronikus hirdetésekre vonatkozó szabályokról az NMHH honlapján lehet tájékozódni.

• A reklámjogi, fogyasztóvédelmi és adatvédelmi szabályozásról közérthető információk találhatók a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség által indított tiszteltvasarlo.postr.hu blogon.

Spam vagy hirdetés?

Noha a legtöbb kéretlen üzenetet spamnek nevezzük, a jog másként osztályoz.

• Elektronikus hirdetésnek számít az e-mailben, SMS-ben vagy MMS-ben küldött gazdasági reklám, a társadalmi célhoz kapcsolódó, de reklámnak nem minősülő tájékoztatás, valamint az, ha hozzájárulást kérnek a hirdetés elküldéséhez.

• A vírusok által küldött, az adathalász üzenetek, illetve a lánclevelek, hoaxok (téves információk) nem tartoznak ebbe a kategóriába, ezért
a médiahatóság ilyen ügyekben nem indít eljárást.

• A médiahatóságnak csak a Magyarországról küldött, illetve a Magyarországra irányuló kéretlen elektronikus hirdetések esetében van hatásköre.

• Az idegen nyelvű hirdetésekkel sem tud mit kezdeni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), így a hamis potencianövelőt vagy ingyenes letöltéseket kínáló angol, illetve orosz nyelvű levelek feldolgozását jobb, ha a spamszűrőre bízzuk.